Telnek a hetek

Szóval, múlik az idő. Nemsokára négyen leszünk... Tegnap voltunk az első NST-n. Hallgattuk a pici szívét és próbáltuk szugerálni, hogy minél többet mocorogjon. Apának engedelmeskedett is a végére. Megkértük a szülésznőt, hogy legyen most is jelen a szülésnél, hiszen Barnit is Ő segített a világra hoznom . Szívesen fogadta a felkérést.

Barnóca jól elvan, a nátháját leszámítva...
Én is dáthás vagyok. dagyon.
ekkora pocakkal tüsszögni pedig tiszta élvezet :-(

Újra és megint

Újra beteg volt Barni ,így két hét kimaradt az oviból. Na jó ebben benne van az ünnep miatti szünet is.
Megint járunk, de nem tudom meddig.Nehezen indult el reggel és még kérlelt is: Anya Te is maradj ott játszani...........!!!!!!!!
Majd az óvoda előtt feltűnően lassított. Mondom neki: Barni inkább arról beszéljünk mit hozzak Neked ebéd után ha jövök érted? PEZ cukorkát a Villámos tartóban!
Ezzel el is volt rendezve a dolog. Bent puszi, ölelés , ablakból integetés...
Ja, itt meg a kistesóval autózik a pocakomon :)

A kispocak jól van, mocorog, meg csuklik sokat! A pocakom egyesek szerint óriási vagy a kedvencem: Te ikreket vársz? ( nem nyilas lesz :P ).
Egyébként lassan tényleg nem férünk el ketten a bőrömben... némileg meg is repedt a köldököm felett. Bár korátsem vagyok olyan csíkos , mint amit Barnócámmal sikerült összehozni. Rendes bátyó, megcsinálta a huginak a helyet.

vasárnap

Na, hétfőn újra óvoda. Remélem most már nem szed össze semmit egy darabig. A doktornéni mondta, hogy rendbe jött a torka, mehetünk.
A kispocak fél hét körül ébredt , megtarthatná jó szokását... és éjszaka is csak nagyon ritkán zaklat az ébrenlétével.

Barnóca továbbra is a Verdák rajongótáborát erősíti-az apjával együtt.
"Belezúgtál Miss Sally-be, belezúgtál Miss Sally-be! Szerelmes, szerelmes...
- Cimbi, Cimbi abbahagynád ezt?
-micsodát?
-Hát ezt a hátrafelé kolbászolást!"
És ezt naponta százszor, meg még más idézeteket. Már az agyamra meeeeeeeeeeeeegy!

Anya kezdődiiiiiiiik!

Megkezdem hát a feljegyzések írását.
Éjszaka szörnyem aludtunk Barni nem bírt visszaaludni hajnalban legalább másfél órán keresztül. Reggel Apától el sem köszöntünk , mert még szunyáltunk.
Dokinénihez megyünk, mert az elmút héten Barnóca mandulagyulladással küszködött.

A kis pocak jól érzi magát odabent a jelek szerint. Már nagy! Az ultrahangos számítás szerint 1660 g körül van. Hajnalban persze ő sem aludt... biztos nem bírta a pózt, ahogyan Barni mellett görnyedtem. Így csak mocorgott ő is.

Kinéztem az ablakon és akkora köd van...! Dér is lehetne már, mert sütőtököt ennék, de amíg ugye a dér meg nem csípi nem is igazán finom. A köd nem csíphetné meg?( mert az van :-D )